Citatum

“In my world, everyone's a pony and they all eat rainbows and poop butterflies!”

2012. november 28., szerda

Gyantaságok - Round 2 - FIGHT!

Nos, még mindig nem adtam fel, hogy sikerítsek valamit műgyantából, csillámokból és matricákból.
A tökéletestől még messze vagyok, de mentségemre szolgáljon, hogy nagy fába vágtam a fejszémet!
Ráadásul másodjára egy másik márkájú gyantát próbáltam ki, ami teljesen más állagú és színű volt, hígabb volt, és lassabban is kötött.
No, de kezdjük az elején: A második triumvirátus egész jól sikerült.
 Egyedül a nyuszis színével nem békültem ki. Ugyanis alig látszik, hogy a felhőből esik az eső. Mivel az esőként funkcionáló szórógyöngyök majdnem pont olyan színűek, mint a háttér csillám. De ezzel a sorozattal viszonylag elégedett... lennék. Ha! Nem lennék türelmetlen és kíváncsi. :S Ugyanis nem bírtam ki a procedúra végét, és idejekorán kivettem őket, hogy megnézzem, milyenek. Így viszont a következő réteg "aláfolyt" az eddigieknek, hajszálnyi éleket képezve az eddig szép, sima felületeken. Tudom, hogy ez most így érthetetlen, ezt csak akkor érti meg az ember, ha megtapasztalja. :D A lényeg, hogy csak úgy tudtam eltüntetni ezeket az éleket, hogy a formákat "kikentem" gyantával, és visszahelyeztem rájuk a műveimet. Szóval mostmár a tetejük is szép. :)
További tanulság volt, hogy műgyantához strasszokat nem érdemes használni. Legfeljebb utólag ráragasztva. Ha belegondolok, tök logikus, de mikor beletettem őket, nem gondolkodtam el ezen. :D Szóval a strasszok a műgyantában egyszerű, színes, fényes korongnak látszanak. :P
A szomorú nyuszisból gyűrű lett, a Halloween-utánérzetből és a cukorfüggő nyuszi kigurumisból hűtőmágnes. Utóbbi háttere nem csillámból lett, hanem hologrammos flitterekből raktam ki. Elég brutál lett! O_O


Ez a három készült a másik anyagból:
 Jól látszik, hogy a matricák "elvándoroltak". :( Sajnos nem figyeltem rájuk, mert nem gondoltam, hogy ilyen komiszok lesznek. A polipka feljebb kúszott, a kártyák oldalra, a gyümölcsök pedig össze... Talán ez utóbbinak lett kárára legkevésbé. Mint kiderült a "vándorlás" a gyanta híg állaga miatt következett be. Nos, ha ez nem lett volna elég, a második körben is megszivatott a "drága". Gondoltam, két legyet ütök egy csapásra: a háttér díszeit a csillámréteggel öntöm le. Csak épp arra nem gondoltam, hogy ez a híg lötty a tetejére engedi lebegni a pufi matricákat. A gyümölcs-gyerekek köré pakolt csillagok a helyükön maradtak minden gond nélkül. De a polip alatti "Hello" felirat teljesen eltűnt, a kártyák mellé tett madárházikóból pedig csak egy rózsaszín folt látszik. Elkönyveltem tapasztalatnak. 3-ból 1... Ezt az anyagot többet nem akarom használni. >.<
Bár mentheti még a menthetőt a második vele készült szériával.
Az első kép, ami nappali fénynél készült (haha). Ezek közül majdnem mind vállalható. :D A koponyás-szivecskésen ugyan az egyik szív "befordult", de ezt általában mindenki csak akkor veszi észre, amikor mondom. :P A szomorú nyuszis 2.0 verziója jobban sikerült az elsőnél: a felhőcskét magasabbra tettem, több teret hagytam az esőcseppeknek, akik jobban is látszanak az élénkebb háttér előtt. A vigyorgó szives az egyik személyes kedvencem: Azt próbálja szemléltetni, mikor valaki "üldözve szeret" valakit. Szerintem egész jól kifejezi. :Đ Az egyetlen, ami nem tetszik benne, hogy a csillag-konfettik túlságosan beleolvadnak a háttérbe (kicsit több kék kellett volna bele, vagy más színű csillagokat kellett volna használni). Az utolsó, cukorkás amolyan kényszer-próbálkozás volt. A maradék anyagomat összekevertem, hogy mind felhasználjam, de kicsit több lett, mint amire felkészültem. Nagy hirtelenségben dekorcukrokat öntöttem bele.

Mivel a cukrok elég sok anyagot kiszorítottak - köszönjük, Archimédész -, azzal is kellett kezdeni valamit, így "megágyaztam" a következő 2-3 darabnak. Hogy tovább mikor folytatom, az még a jövő zenéje. De lehet, hogy holnap benevezek még egy adagra abból, amit először használtam. De még az is lehet, hogy megpróbálkozom a polimer gyantával. Ez ugyanis epoxi, és jóval drágább. Viszont könnyebben keverhető, és talán biztonságosabb is. még nem tudom, mi győz: a félelem az 1:100-as keverési aránytól, vagy a pénztárca?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése