A vámpír

Mivel most épp nagy munkák kellős közepén vagyok, és a fotómasinám megint hisztériázik, előszedtem egy régi munkám képeit, amik nem kerültek fel.
A medál megrendelésre készült. A kérés az volt, hogy a vámpír, azaz a "kyūketsuki" (吸血鬼) szó kanji jelei szerepeljenek rajta, és fekete-piros színekben pompázzon. Kicsit tartottam az ötlettől, mert két írásjel még kényelmesen elfér egy medálon, de három már bajosabb. Így alakult, hogy a középső kanjit (vér) kissé lejjebb csúsztattam. De még mindig valahogy kopár volt. Mintha egy focipályányi játszótéren egy néhány négyzetméteres területre zsúfolnánk az összes mászókát. :/
Ekkor jöttek a vércseppek, hogy megszínesítésék a feketeséget. A két szélső a kanjikból cseppen ki,  középső csepp pedig a középsőre készül pottyanni. Ez már kezdte elfogadhatóvá tenni. De a szív "csücske" még mindig üres volt. Mivel szalagot nem kértek bele, azzal nem tölthettem ki. Vércseppekből a 3 nagy éppen elég volt. Kínomban-szenvedésemben végül a jó öreg koponyáimhoz fordultam. Így került a medál csúcsára ez a kis vonalaiban lebutított rémség két nagy szemfoggal. Egyszerű, nem túl cuki, és nem túl komoly. Bár fehérségével olyannyira kitűnik, hogy szinte háttérbe szorítja a feliratot. Ezért használtam a színezésnél jó élénk pirosat, hogy azért legalább ringbe szállhasson a figyelemért. :)
Hát íme két villámkép a villámposzthoz. Ma csak ennyi, még megyek vissza a kaptafámhoz. Pihentető jó éjszakát, és kellemes hétvégét minden kedves banzaistának!
   

 a tervrajz

   

a kész medál